odaút:
2012.04.06. FR 8367, EI-ENO 7A
Felszállás 17.36 31L, leszállás 20:31 33R
Real
Madrid meccsbelépő
Nagyon szerettem volna egyszer eljutni egy Real Madrid
mérkőzésre. Amikor megvettük a repülőjegyet csak annyit tudtunk, hogy azon a
hétvégén lesz a mérkőzés. Reméltem, hogy szombaton vagy vasárnap. Első körben szerencsénk
volt, mert vasárnapra tűzték ki a meccset. Már csak jegyet kellett rá venni. Na
az amit nem lehet közvetlen. Csak spanyol bank által kiállított bankkártyát
fogad el a rendszerük. Maradt a telefonos ügyfélszolgálat. Szerencsére Zsófinak van
spanyolul beszélő kollégája. Ő segített. Csak egy sms-t kaptam a kártyaterhelésről,
Maga a vásárlás a jegyértékesítési szabályok miatt csak 2 nappal az utazás
előtt volt. Szóval izgalom az volt bőven. Annyit mondtak a vásárláskor a stadion
egy meghatározott pontján van egy terminál, amibe be kell dugni azt a kártyát,
amivel foglaltuk.
Péntek
Kivételesen nem reggel 6-kor indultunk, nem is
szombat volt, hanem egy sima munkanap. Én anyuékkal mentem a reptérre, Zsófi a
munkahelyéről jött egyedül. Büszke vagyok rá, mert ezen az úton még sohasem
ment és a GPS-t sem használt. Túlestünk a securityn, megvettük a parfümöt az én
kis vezetőzsenimnek. Ettünk valami kicsit, de drágát. Elsétáltunk a kapuhoz,
ahol már folyt a beszállítás.
Ferihegyen a Ryanair kedvéért kialakítottak a
betonon korlátokból egy kordon-folyosót. Kisétáltunk a géphez, majd kb 20
percet vártunk a csepergő esőben. Kifejezetten "ügyfélbarát" rendszer.
Ezt tudja a Ryanair és a BUD együtt. Mindig szeretek a betonon sétálni, de ez
az új rendszer nem túl jó.
Azt már olvastam, hogy a Madridban a T1-ről sokat
kell gyalogolni a metróig, dehogy ennyit, azt nem gondoltam. Legalább 15 percig
megállás nélkül, sok-sok mozgójárdázással. Megvettük a metrójegyet, majd
elmentünk a hotelbe. Elég késő volt, így lefeküdtünk aludni.
Szombat
Nem
keltünk túl korán. Nem fizettünk be reggelire, így elindultunk reggeliző helyet
keresni. Azt nem találtunk. "Valahogy" a Bernabeu stadionhoz
kerültünk. Találtunk egy reggelizőhelyet. Ettünk. Bementünk a Real Madrid
shopjába és vásárolgattunk egy kicsit. Kabátokat, sálakat. Megtaláltuk a jegy
átvételéhez szükséges terminált, lehúztuk a kártyát. Először nem történt semmi,
csak írta, hogy "... por favor", majd megjelent valami spanyol
felirat és mellette a "01...04". Akkor már elhittem, hogy valóban van
4 jegyünk a mérkőzésre!!! Kicsit nedves lett a szemem. Nagy álmom kapujában
álltam.
Hazavittük a megvásárolt cuccokat, majd elindultunk Madridot felfedezni.
Azt már tudtuk, hogy túl sok klasszikus turistacsalogató látni való nincs. Egy
áruházat akartunk megkeresni. Az utcát megtaláltuk, az áruházat is, de
ruhafélét nem árultak. Ebédeltünk egy elég lármás helyen, majd megnéztük az
Atocha pályaudvar épületében kialakított pálmaházat. Elsétáltunk egy parkba.
Szombaton sajnos felhős, borús időnk volt, ezért múzeum program következett. A
Reina Sofia múzeumot néztük meg. Itt őrzik Picasso Guernica című képét, további
sok-sok Picasso és Dali képet. Fáradtan értünk vissza. A közértben vettünk
kaját, azt vacsoráztuk.
Vasárnap
Reggel verőfényes napsütésre ébredtünk,
sehol sem láttunk egyetlen felhőt sem. Megnéztük a Királyi Palotát, illetve a
kiállításokat és gyönyörködtünk egy pávában. Visszamentünk a stadionhoz, vettünk
egy CR7 pólót. Délután 2 körül már megjelentek a zászló, póló, sál árusok.
Néhány Valencia szurkolót is láttunk már. Békésen fotózkodtak, segítőnek egy
Real drukkert kértek meg. De szép lenne ugyanez egy Fradi – Újpest mérkőzés
előtt.
A stadiontól gyalog indultunk a hotel felé. Ebédelni szerettünk volna, de
nem volt nyitva semmi. Végül a hotel mellett találtunk egy éttermet és
meguzsonnáztunk. 1/2 8 körül indultunk a meccsre.
Hatalmas tömeg volt a stadion körül.
Mindenki kedvesen, békésen készült a mérkőzésre. Túlestünk a beléptetésen.
Leolvasták a jegyről a kódot és levették az üdítőről a kupakot. Ez volt az
összes. Megkezdtük a mászást a legfelső emeletre. Felértünk. Kiderült, hogy a
legutolsó, legfelső sorban leszünk. Ekkor egy picit eltörött a mécses. A
stadion elvileg 80.400 fős. 20-25 perccel a kezdés előtt még a félház is nagy
szám lett volna. 5 perccel a meccs előtt már 79.000 ember töltötte meg a
stadiont. Felvételről, de Placido Domingo énekelte a Real Madrid himnuszát a
Hala Madridot. Na ekkor törött el másodszor a mécses, a meghatódottságtól
Zsófinak is eleredtek a könnyei.
Annyira izgultam a mérkőzésen, hogy képtelen
voltam leülni. Végig álltam a 2*45 percet. Fantasztikus volt a hangulat.
Mindenki énekelt, tapsolt, dobolt. Valahányszor valami jót csinált a CSAPAT,
akkor megtapsolták. Az ellenfelet csak akkor szidták, amikor látványosan húzták
az időt. Persze volt 3-4 meg nem adott 11-es, 4-5 Valencia játékost is ki
kellett volna állítani, de ez azt hiszem természetes. Sajnos 0-0 lett az
eredmény, de ennek ellenére is hatalmas élmény volt. Azon már meg sem lepődtem,
hogy itt nem voltak elválasztva a vendég szurkolók a hazai drukkerektől. Minek?
Mindenki jó focit akart látni. Kisgyerekek, családok, idősek, csajok. Minden
korosztály és mindkét nem tömegével volt jelen. Hazasétáltunk. Anyu két dolgot
nem szeret. A tömeget és a focit. De ezt az estét nagyon élvezte.
Hétfő
Már
láttuk Madrid minden nevezetességét, így csak sétálgattunk, különböző parkokban
sétáltunk, napoztunk. Egyszerűen csak jól éreztük magunkat. Arról nem is írtam,
hogy Madridban mindenhova metróval mentünk. 12 vonal van és szinte mindegyiken
ültünk. Este 6 körül indultunk a reptérre. A már jól ismert hosszú séta után
értünk a terminálra. Túlestünk a formaságokon, majd újra sokat kellett sétálni
a beszállókapuig. Késett a gép, sokat kellett sorban állnunk.
hazaút:
2012.04.09. FR 8368, EI-EFB 7A
Felszállás 21.43 15L. leszállás 0:23
Láttuk
Barcelonát, felismertem azt a kis teret, ahol laktunk. Láttuk Velencét is és
sok más települést, de azokat nem ismertem fel. Egy kis séta a betonon, majd
autózás haza. 1.30-ra értünk haza, 5-kor szólt az ébresztő. :)))
fényképek