Utazás sehova

Kb 1,5 hete jelentette be az Aeropark, hogy a Smartwings-szel együtt Budapest-Budapest járatot indít. Kb 1,5 óra alatt fogytak el a jegyek. Ezek után megnyitották a 2. járatot is. Az is hamar elfogyott. Utána megnyílt a 3. járat is, ami felszállási időben megelőzte az elsőt. Nekünk arra az első útra volt jegyünk, ami másodikként szállt fel. Szóval egy kicsit Star Wars-osra sikerült a számozás. :))

10-re kellett volna T2B-re érni. Nyilván mindenki sejti, hogy mi már 9.30-ra odaértünk. Egészen elkeserítő volt, amit láttunk. A máskor nyüzsgő, lüktető, zsúfolt reptér teljesen kihalt. A 2A terminál le volt zárva és csak egy pultnál folyt az utasfelvétel. 10-kor megkezdődött a Budapest-Budapest útnál az utasfelvétel. Pillanatok alatt megkaptuk a beszállókártyánkat, majd mentünk az utasbiztonsági ellenőrzésre. 1-2 napja azon gondolkodtam, hogy érdemes lesz majd használni a bankkártyánkhoz tartozó az elsőbbségi utasbiztonsági ellenőrzést? Saját, üres sorunk volt. Bent még nagyobb a csend. A boltok nagy része zárva, az eladók unatkoznak, egymással beszélgetnek. A máskor alig hallható hangosbemondó most szinte üvöltött. A reptéren lehet látni, hogy mekkora pusztítást végzett a Covid. Egy temetőben több élet van november 1-én, mint a reptéren. De folytassuk napot.

A beszállítás során buszokkal vittek minket a géphez. Kaptunk egy tájékoztatót a pilótától, a stuvitól és végül az Aeropark egyik dolgozójától. Volt bőven taps. 224 nap után a felszállás maga volt a csoda. Zárt felhőzet felett repültünk, de aki repült már, az tudja, hogy felhők felett mindig süt a nap. Nagyon jó volt. Meglepően sok volt, aki életében először repült, voltak születésnaposok is. Egy 60 éves néni a férjével, stb.

Repülés után még volt egy kb 1,5 órás reptérlátogatás is sok-sok csemegével. Láttunk felszállni egy B777 Korean Cargot, majd megnéztünk egy Pegasus csőhöz állását, utána a Smartwings következő járatának felszállását, egy Qatar A330 Cargo érkezést, majd megnéztük a leparkolt Lufthansa gépeket. A túra végén még sétáltunk az Aeroparkban és ebédeltünk egy jót.

Nagyon jó nap volt. Újra mennék, ha lehetne.

Porto

odaút: 2020.03.10 W6 2395 HA-LWZ 6A
felszállás 16:23 31L, leszállás 18:35 35-s pálya
Egy évvel az indulás előtt vettük a repjegyet. Akkor még senki sem gondolta, hogy ilyen izgalmas körülmények lesznek. Bevallom, arra számítottam, hogy a vírushelyzet miatt kevesen lesznek a gépen. Nem, sokan voltak, csaknem teljes telt ház volt. Ennek ellenére 2 perccel az indulási idő előtt a levegőben voltunk.
Azt hittem, Budapesten kell a legtöbbet gyalogolni a géptől a terminálig. Portoban többet kellett. Engem ez cseppet sem zavart. Leszállás után elmetróztunk a szállásig, bejelentkeztünk. A recepciós kedves volt, kaptunk Porto térképet, amin bejelölt mindent. Szállást, nevezetességeket. Adott egy jó tippet is. A város nevezetességei egy völgyben vannak, a szállodánk a domb tetején. Javasolta, hogy lefelé gyalog menjünk, visszafelé metróval. Amúgy amit Portóban metrónak hívnak, az egy villamos, ami néha a föld alatt megy, néha feljön a felszínre. 
Elfoglaltuk a szobát, majd elmentünk vacsorázó helyet keresni. Hamar találtunk egy helyi specialitásokat kínáló szendvicsezős helyet, ahol francensinha-t ettünk. Ez egy kenyérből, húsokból, sajtból és tojásból van összesütve, nyakon öntve barna, enyhén csípős szósszal és hozzá sült krumpli. Laktató. A kenyér percek alatt beszívta a barna szószt, de kaptunk még utánpótlást. Lefeküdtünk aludni.

A reggeli után elindultunk felfedezni Portót. Pár perc sétával elérkeztünk a látnivalókhoz. Első utunk a híres Majestic kávéház volt. Külön ajtónyitó ember fogadott minket. Ittunk kávét, ettünk sütit és hozzá 0,6 dl bort is kértünk/kaptunk. Hihetetlen patinás épület, kifogástalan kiszolgálással. Lesétáltunk Portó leghíresebb hídjához, az I. Lajos hídhoz, átkeltünk rajta fent. Egy kabinos "sífelvonóval" jöttünk le folyópartra a domboldalról, visszamentünk a másik oldalra a híd alsó részén.

Már itt elkezdtünk arról beszélgetni, hogy ha megnyernénk a lottó ötöst, akkor ide költöznénk. Másnap is voltak hasonló gondolataink, de azok nem Portóra vonatkoztak.

Tovább barangoltunk a hangulatos utcácskákban. A 18000 lépés és a másnapi korai kelés miatt gyorsan mentünk aludni.
8.15-re ígérte magát a sofőrünk, 8:09-kor érkezett. Majdnem 2 órás autózással értünk el Douro Valley-be. Ez egy mesevilág. Kávézás után hajókázni mentünk. Annyira sima volt a víz, hogy a hajó szinte nem is mozgott. Gyorsan kértem 1-1 pohár bort. Hajózás után ebédeltünk. Halból vagy csirkéből lehetett választani, természetesen körettel, borral és a  végén süteménnyel. Két borászatot látogattunk meg, ahol 2-2 bort kóstoltunk, illetve meséltek a bor készítéséről is. Ők még tapossák a szőlőt, mosatlan lábbal, mert a fermentáció megöli a baktériumokat, de a fertőtlenített lábon lévő vegyszer rontaná a bor minőségét. Van, amit jobb nem tudni. :))

Este 5 után értünk vissza a szállásra. Kicsi pihi után könnyű vacsora.

Másnap Porto újabb ismeretlen részeit fedeztük fel. Amikor 1754 és 1763 között megépült a Klerikusok tornya, a maga 76 méterével Európa legmagasabb tornya volt. Szívbetegeknek, klausztrofóbiásoknak és nagytestűeknek nem ajánlott a megmászása. A legkeskenyebb részén 55-60 cm széles és jöhet a szembe forgalom is. A torony után lemetróztunk az óceánpartra, ahol sikerült lábat mosnom, nadrágban, cipőben. Jó idő volt, hamar megszáradt. Lenyűgöző az óceán.

Vacsora előtt átöltöztem.

Szombaton kijelentkeztünk a szállodából, ott hagytuk a csomagot és mentünk a városközpontba. Itt szólt közbe a koronavírus. Két programot hagytunk az utolsó napra, a nosztalgia villamosozást és a Sé katedrálist. A villamos nem járt, a katedrális nem nyitott ki. Vissza kell majd mennünk emiatt.

Leültünk a folyóparton, kávéztunk, néztük a világot.

Nagyon jó nyaralás volt.


hazaút: 2020.03.14 W6 2396 HA-LYT 6A
felszállás 20:04 35-s pálya, leszállás 0:04 31R pálya

Kalandos párizsi hétvége

Új év, új légitársaság, új reptér

odaút: 2020.01.24 AF 1295 F-GTAZ 31F
felszállás 16:40 13L, leszállás 18:32 09R pálya
Egy későn jött bejelentés és egy közeli zárás miatt választottuk az Air France-t. Nagyon vártam az utazást, mert nagyon régen nem repültem nem fapados légitársasággal.
Az első furcsaság az volt, hogy az indulás előtt 30 órával lehetett csak végrehajtani az on-line check in-t. Ferihegyen senki nem volt a secunál. Ilyet se láttam még. Kinéztünk egy éttermet, megvettük a kaját, majd közölte a pénztáros, hogy az étteremben nem tudunk leülni, mert a környéket lezárta a rendőrség. Megjött a gépünk és csápra állt. Meglepődtem, hogy a hátsó ajtóhoz lépcsőt toltak, és az utasok egy része ott szállt ki.

A beszállás csápon keresztül történt. Senki sem ellenőrizte a személyiket/útleveleket!!! A csápban hideg volt. Sohasem hittem, hogy ezt fogom mondani, de a Wizz üléseiben nagyobb a lábtér, mint az AF gépein. Hozzá kell tenni, hogy hátul olcsóbb a jegy, a szárny előtti üléseken nagyobb a lábtér. Kicsit fizet, kicsi a sortávolság.

A jegy alapján snackre számíthattunk. Kaptunk egy pici sütit. Az italok közül Colát választottam. Kaptam is egy 1,5 dl-s dobozost. Azóta is ezen nevetek.
Leszállás előtt láttuk az Eiffel torony tetején lévő "körben forgó" reflektorának fényeit. A tornyot eltakarta a köd, a reflektor fényét is alig lehetett látni.

A terminálból kijöve vettünk vacsorára valót, mert azt már sejtettük, hogy nem lesz 2 perc, míg a szállásra érkezünk. Az már csak egy külön pech volt, hogy a nem francia bankkártyák elfogadásával technikai gond volt, így előbb pénz kellett kivenni egy ATM-ből. Az bezzeg adott pénzt.

Megvettük a jegyet a RER-re, elvonatoztunk a Gare du Nord-ig. Azt is tudtam, hogy onnan a 2-s metróval kell tovább utazni. A wikipedia szerint a 2-s metronak nincs megállója a Gare du Nord-nál. Van, la Chapelle a neve. Megérkeztünk a célállomásra, kijöttünk a metróból. A szállásunk sehol sem volt, pedig látnunk kellett volna. Hibáztam, a Place de Clichy-voltunk, de nekünk a Port de la Clichy kellett volna. Benéztem. Át kellett volna szállnunk és nem kiszállnunk. Nosza felszálltunk a jó metróra. A 13-s metró a végéhez közeledve elágazik. A mi irányunkba menő szerelvény nem jött. Elmentünk a közös szakasz legutolsó állomásához. Ott hirtelen megjelent egy rakás "BKV"-s. Kérdeztem, beszélnek-e angolul. Egy tudott közülük. Elmondtam hová mennénk. Az angolul tudó csak mutogatott és annyit tudott mondani "busfiftifor". Megértettem. A busz az orrunk előtt ment el és kb 20 percet kellett volna várni a következőre. Két metró megállónyit inkább lesétáltunk. Jobb lett volna, ha a "BKV"-s a 74-es buszt is mondta volna, mert az 5 perc múlva jött kb. Este 10-re értünk a szállodába. A portás mondta, hogy sztrájk miatt nem jár minden metró és azt mondta, hogy majd reggel tudja megmondani, hogy lesz-e sztrájk, ami minket érint.

Előrekészített salátát vettünk és hozzá evőeszközt. A környezetvédelem érdekében nem műanyag villát adtak, hanem fából készültet. Minta finom smirglit nyalogattam volna, azt vártam, mikor megy szálka a nyelvembe. :))

Szombat reggel felkeltem, kinéztem az ablakon és láttam, hogy emberek mennek le a metróba, szóval jár! (sztrájk idején le volt húzva a bejárat, így nem lehetett lemenni se)

Reggeli után elmentünk a Grand Palais-be, itt volt ugyanis utazásunk fő célpontja a Toulouse Lautrec kiállítás. Ő anyu egyik kedvenc festője. Sokan voltak. A kiállítás tetszett.

Utána elsétáltunk az Eiffel toronyig. Nem mentünk fel, mert nem vettünk rá előre jegyet. Ezután a Chams Elysées-n sétálgattunk. Vacsi (16.30-18.00 óra közötti étkezésnek mi a neve?) visszasétáltunk a toronyhoz. Meseszépen ki volt világítva. Este 7-kor megnéztük a gyémánt kivilágítást. Este nem kellett ringatni minket. 13870 lépést mutatott a telefonom, ami még este 7 előtt teljesen lemerült.
Vasárnap reggeli után indultunk a reptérre. A RER jegyvásárlás egy kicsit érdekes volt, de megoldottam, látszólag minden rendben volt, mígnem a reptér 1-es termináljánál megállt a vonat. Nem ment el a végállomásig. Nekünk pedig az kellett volna. Elmutogatták merre kell menni, így az utolsó szakaszt a reptér saját terminálközi metrójával tettük meg.

hazaút: 2020.01.26 AF 1294 F-GTAH 28A
felszállás 13:51 08L, leszállás 15:38 31R pálya

ui1.: odafelé és visszafelé is nézték a csomagok méretét a és túlméretes kézik mentek a gép hasába. 
ui2.: A reptrérről a városba tartó RER-re lehet kapni teljes árú jegyet és kedvezményes (nyugdíjas vagy gyerek) jegyet. A városból a reptérre csak teljes árú vagy  gyerek jegyet. Na és a nyugdíjas? Ők nem mehetnek olcsóbban a reptérre? :))
ui3.: Végigolvasva úgy tűnik, mintha panaszkodnék a "problémák" miatt. Nem. Én az ilyen élményeket szeretem.

Jó kis hétvége volt.