Dublin

Péntek délután kb 2-ig dolgoztam. Utána elmentem megtankolni az autót. Terv szerint 5-re mentem volna Zsófiért. 4 körül hívott, hogy előbb elengedték. Érte mentem. Megálltunk az Üllői úti mekinél. Elvileg ez már "zöld". Nos a bútorok fának látszó borítást kaptak, de a plafon szinte fekete, így elég sötét lett. Ezután a fapados parkolóba mentünk. 5 után valamivel értünk a reptérre. Kértem anyut, hogy nézze meg a dublini reptér honlapján, hogy mi van a gépünkkel. Sokáig semmi sem volt, majd kiderült, hogy 40 percet késik.

Szokatlan ez a Ryanairtől, mert ők magukat pontos légitársaságként mutatják be. A 40 perc késésből semmit sem tudott behozni, így a tervezett 20.25 helyett 9 körül indultunk, így összesen csaknem 4 órát vártunk. Sok volt. Szeretek a reptéren lenni, de a sötétben szinte semmit sem lehetett látni.

odaút 2009.12.11. FR 1024 EI-DHP 6A

felszállás 21:00, leszállás 23:00

Az út eseménytelen volt repülési szempontból. Szegény Zsófi szeretett volna enni a fedélzeten, de elfogyott a kaja. Volt még valami egységcsomag (mini májkrém, mini sajt, 2 db keksz, pici macesz, 2 pici mars) de az szegénykémnek a fél fogára sem volt elég.

Aki életében először repül és egy kicsit félős, annak nem biztos, hogy az esti dublini gép az ideális kezdőjárat. A kapitány még Belgium felett mondott 1-2 mondatot. Kb. akkor hagytuk el a szárazföldet és a tenger felett repültünk. Elmondta, hogy hamarosan Anglia következik, majd Liverpool után ismét a tenger. Így is lett. Miután elhagytuk Angliát a kapitány lecsökkentette a hajtóművek teljesítményét és megkezdtük a süllyedést a sötét óceán felé.

Sima leszállást hajtottunk végre a 28-as pályára. Kiszálltunk a gépből és elkezdtünk sietni az útlevél ellenőrzéshez. Kb 5 percig mentünk sietős, kilépős tempóban, úgy hogy ez idő alatt szinte végig mozgó járdán mentünk. Nagyon nagy a reptér. Túlestünk a formaságokon, megtaláltuk a buszunkat, ami rögtön indult is. Az első három lámpa, amin átment a sofőr, kis jóindulattal még sárgának nevezhető. Egyetlen megállót mentünk csak (kb 10-15 perc), de azzal máris Dublin belvárosában voltunk. A buszmegállótól kb. 150 méterre volt a szállodánk. Jó választás volt.

Szombat

A szállodában reggeliztük. Elég érdekes hely. Az utcáról is bárki bejöhet és reggelizhet ott. A kontinentális reggeli 5 EUR. Ezért adnak 4 db háromszögletű pirítóst, vajat, lekvárt, müzli, joghurt, tej, gyümölcslé, stb. A rendes reggeli már laktatóbb. Mi kontinentálisra fizettünk be. Legközelebb vagy nem kérünk, vagy rendes reggelit kérünk.

Nyakunkba szedtük a várost. Végig sétáltunk az O'Connel street-en. Átmentünk a folyó másik oldalára, majd egy másik hídon vissza. Vártuk, hogy elinduljon az élet. A Trinity College után a bevásárló utca felé vettük az irányt. Nézelődtünk, figyeltük a mutatványosokat. Egy BVK-ban ebédeltünk. Pulyka sonkával, krumplipürével és zöldségekkel volt a menü. A kaja vége felé a Kitchen Pork turn on. Tovább sétálgattunk. Egy másik BVK-ban ittunk kávét és ettünk hand made apple pie-t.

Kerestünk egy konkrét márkaboltot, amit jól eldugtak, de mi megtaláltuk, így Zsófinak befigyelt egy szép szatyor. Visszatértünk a hotelbe. Kipihentünk az egész napos mászkálás fáradalmait. Már délután kinéztük azt a helyet, ahol vacsorázni szerettünk volna. Igazi kis ír kocsma. Kicsit várni kellett az asztalra. Zsófi csirkét rendelt és karácsonyi pudingot, én megelégedtem egy traditional fish & chips-szel. Zsófi meg is kérdezte, hogy nem lesz nekem kevés. Mondtam neki, hogy fogok én még enni este csirkét és pudingot. Úgy is lett. Kichen Pork turn on. A kaják nagyon-nagyon finomak voltak. A karácsonyi puding volt a legjobb. Aszalt gyümölccsel gazdagon megtömött gyümölcskenyér, forró vanília öntettel és tejszínhabbal. Hazasétáltunk és lefeküdtünk.

Vasárnap

Reggeli után elsétáltunk a már rég bezárt Jameson whiskey gyárhoz. Sajnos csak vezetett túra keretében lehetett volna megnézni, de ahhoz nem volt sok kedvünk. A National Wax Museum következett. Elsősorban Írország történelmét, híres embereit bemutató viasz szobor kiállítás, de a gyerekeknek is kedveznek néhány szoborral. Volt egy horror szoba is, de nem volt vészes. Maga a múzeum elég érdekes. Régen ez egy bank volt és a kiállítási termek 1-1 páncélszobában voltak.

Visszasétáltunk a hotelhez, elhoztuk a bőröndöt és pont jött a reptéri busz. A reptéren gyorsan túlestünk a vizsgálaton, nálam az öv jelzett. Leültünk enni. Kértünk két klubszendvicset. Kicsit furcsa volt, hogy kétszer is rákérdeztek arra, hogy kettőt kérünk-e? Én még ekkora szendvicset nem láttam. Egy csirkemell van kisütve, berakva egy ciabatta zsemlébe. Na ebből 2 db egy adag, sültkrumplival, salátával. Itt Kitchen Pork turn on harmadszor is. :))

hazaút 2009.12.13. FR 1023 EI-DCV 27F

felszállás 16:00 12-s pálya, leszállás 20:00 31L

Pontos indulás, hosszú taxizás. A Ryanar mindkét gépén lehet menet közben mobilozni. Amikor Zsófi elaludt én küldtem anyunak egy sms-t.

Furcsaságok:

• a hotelben: a mosdónak két csapja van. Egy meleg és egy hideg, de két külön kifolyója is. Az egyikből hideg, a másikból forró jön. A kézmosás felér a jobb kéz epillálásával és a bal kéz fagyasztásával. Elég trükkös volt az egész. A franciágy 140 cm széles, ami ideális két vékony egymást nagyon szerető embernek.
• az utcán: ezek az írek nem semmik. A helyiek nem is emberek, hanem hüllők. Ki más tudna decemberben egy szál nyári miniruhában, vagy rövidd ujjú pólóban kimenni az utcára? Ők tudnak. Borzasztó.

Kitchen Pork

Ez lennék én. Zsófitól kaptam a becenevet, mert amit ő nem tudott megenni, azt megettem én.

fényképek 

Repülőgépmodell beszerzés

Ennek az útnak az egyik célja a Ryanair fedélzetén kapható kis repülőgépmodell megvásárlása volt. Amikor megtaláltam a menetrendben ezt az egynapos háromszögezést nagyon megörültem. Megvettem a jegyeket. Bergamoból több gép is ment Charleroira. A legolcsóbb a délutáni gép lett volna. Így lett volna időm Bergamoban sétálni, de nem láttam volna semmit Charleroiból.

Később a Ryanair csökkentette a reggeli jegy árát. Vettem abból is, mert éreztem, hogy kis szerencsével elérhetem azt a gépet is, így megnézhetem Charleroit. Mindkét 5 EUR volt, így a fel nem használt jegy nem okozott túl nagy lelki törést.

odaút: 2009.11.15. W6 235 HA-LPD 6A

felszállás 6:00, leszállás 7:40

... avagy egy Budapest - Bergamo - Charleroi - Budapest repülés just for fun!

Reggel 2-kor csörgött a telefonom, pár perccel később az óra is. 3/4 3 körül indultam el. Elmentem a parkolóba, onnan kocsival vittek a reptérre.

Novemberben vezette be a Wizz Air az "internetes utasfelvétel"-t. Ennek az a lényege, hogy az ember otthonról jelentkezik be a gépre és kinyomtatja a beszállókártyáját. Ha csak kézi poggyásza van, akkor a reptérre érkezés után rögtön mehet a securityhez. Nem kell sorban állnia a check-in pultnál. Ma még ingyenes kényelmi szolgáltatás, de fogadok, hogy fél éven belül fizetni kell annak aki nem így jelentkezik be.

4-kor nyitott a security. Megnézték a saját magam által nyomtatott beszállókártyát és mehettem. Eljött az 5.30. Az emberek már mind ott tolongtak, hogy elsőként léphessenek a fedélzetre. Én nyugodt voltam, mert nekem volt Priority Boardom (PB) is. Ennek az a lényege, hogy - némi felárért - elsőként szállhatsz fel arra a buszra, ami a géphez visz és elsőként is szállsz le róla. Hívják a PB-s utasokat. Odamegyek, odaadom a beszállókártyát. A leányzó néz és keres valamit a saját papírjai között. Megkérdezte, hogy én nem álltam be a check-in pulthoz? Nem. Erről szól a webcheck-in. :))

Odafelé kis késéssel indultunk. 7.30 helyett 7.40 kor szállt le a gép. Az út repülési szempontból teljesen eseménytelen volt. A felhők fölött nagyon szép volt. Mintha nyár lenne. Az ég kék, a nap süt. Leszállás után még várni kellett a buszra. 7.50 is elmúlt mire kijutottam a terminálba.

továbbutazás: 2009.11.15. FR 4523 EI-DPV 7A

felszállás 8:30, leszállás 10:05

Az idő nagyon sürgetett. 8.30-kor ment tovább a másik gépem. Fapados reptereken ismeretlen fogalom az átszálló utas. Ott ki kell jönni és újra végigcsinálni a teljes check-in folyamatot. A Rynairnél is van webcheck-in, így rohanhattam a securityhez. Igen ám, de ott kb 80 méteres sor állt a kordonok között. Előttem egy ember átmászott a szalagkordonon és a beszállókártyákat ellenőrző „elő”-seuritys engedte, mert indult a gépe. Gondoltam egy merészet. Megpróbáltam én is. Ha nem jött volna be, mehettem volna a délutáni géppel, mert a 8.30-s gépet, már nem értem volna el. Beengedtek. Túlestem a securityn. Rohantam a kapuhoz, közben próbáltam felöltözni (az övet le kellett venni). Ezt a rohanást szó szerint kell venni. Tök utolsóként értem fel. Már rég tartott a beszállítás. Pár utas még előkerült. Lementem a buszhoz. Tele volt. Csak a 3. és 4. ajtó volt nyitva. Az egyik felszállni akaró utas veszekedett a sofőrrel, erre az kinyitotta a 2. ajtót is. Felszálltam. Kimentünk a géphez. Először az 1. ajtót nyitották ki a PB-s utasoknak, utána a 2. ajtót. Kb 10. lehettem a gépen. Ezt a mákot.

Azt tudtam, hogy a Ryanir szokása, hogy ha nincs tele a gép, akkor az 1.-4. sorokat lezárják, ezért ültem a 7.-be. Az út teljesen eseménytelen volt. Gyönyörű volt a látvány és megvehettem a kis Rynair modellem. Ezért jöttem, na meg a repülésért.

10.05-kor szálltunk le Charleroi repterén. Pontosan. A Ryanair gépeken pontos érkezéskor fanfár szól. Most is volt. A charleroi busz pont 10.05-kor indult, így azt már lekéstem. Begurultunk, besétáltunk, elmentem wc-re, körülnéztem a reptéren. Kimentem. A busz ott volt. Felszálltam és szinte azonnal indult. 

Zsófival mi már egyszer voltunk Charleroiban. Sötét volt és esett, így eljöttünk. Most világos volt és esett. Charleroi nem egy szép város. Valamiféle ipari tevékenység is van ott. Sétáltam egy kicsit. Volt egy kirakodóvásár. Gondoltam hozok valamit Zsófinak. Nem hoztam, mert sértődés lett volna belőle. Szerintetek milyen lehet egy 5 vagy 10 EUR-s kabát minősége? Nem a bennszülött belgák vásároltak ott. Volt egy utca, ahol madárvásár volt. Nagyon hangos volt. :)) 

A busz indulási idejének megint semmi köze nem volt a netről elérhető menetrendhez. Ugyanazzal a géppel jöttem haza, mint amivel reggel. Eléggé tele volt a gép. Sötét este volt mire leszálltunk. Nagyon jó nap volt.

hazaút: 2009.11.15. W6 2225 HA-LPD 6A

felszállás 17:45, leszállás 19:30

Szabadság miatt nyitva

odaút: 2009.09.11 W6 201 HA-LPS 6A

felszállás 6:00, leszállás 7:45

Péntek reggel pontosan indultunk. A kapitány útközben kiselőadást tartott a szélsebesség csomóról km/h-ra történő átszámításáról. Lutonon egy kis köd volt ezért elküldtek minket egy várakozási légtérbe. Ott repkedtünk egy kicsit, így kb. 10 perc késéssel érkeztünk meg. A londoni transzferbuszt elértük. A szálláson (Easy Hotel) rendben volt a foglalásunk, de 5 fontért őrizték a bőröndöt. „Fene a pofájukat”,de fapados cég, aki minden kicsi extráért külön pénzt kér.

Megvettük az Oyster kártyánkat és neki indultunk felfedezni a londoni divatutcákat. Az Espritben Zsófi rögtön megkapta a törzsvásárlói aranykártyát (ez persze így nem igaz, de jól hangzik).

Utána Sherlock Holmes házát néztük meg. Nagyon kis alapterületű épület, de sok szint van benne. Ez amúgy is jellemző Londonra. Kis alapterület, de sok szint.

Utána egy parkban ültünk le, majd „véletlenül” a Buckingham palotánál kötöttünk ki. Tudtuk, hogy a királynő szabadságon van. Ilyenkor pár hétre megnyitják a palotát és némi ellenérték fejében megtekinthető. Teljesen szabadon lehet mászkálni a szalagokkal és teremőrökkel kellően körbehatárolt helyiségekben. Káprázatosan szép. Sajnos fotózni nem szabad, így az élmény csak a fejünkben maradhat meg. Pontban 5 órakor jöttünk ki az épületből és beültünk a kerti büfébe. Ittunk 1-1 teát és ettünk finom süteményeket. Még a parkban is lehet mászkálni egy kicsit, de ott is meghatározzák, hogy hol. Egész pontosan a palotától egy hátsó kijáratig. Ott is sok őr figyel. Körülnéztünk a souvenir shopban is, de olyan árakat láttunk, hogy kiesett a szemünk. London amúgy nem olcsó hely. Az árak számszerűsítve ugyanakkorák, mint más európai országban, csak nem euróban, hanem fontban. Nem mindegy. :)

Visszatértünk a szállásra, elfoglaltuk a „szobát”. Azt tudtuk, hogy small room, de hogy ennyire azt nem. Lemértük az araszunkkal. Kb. 1,9*3 m, amiben már a „fürdőszoba” is benne van. A fürdő egy 80 cm átmérőjű zuhany tálcából és egy wc-ből áll. Kettő között van egy ici-pici mosdó. Ha az ember a wc-n ül, akkor az egyik lába a zuhanyzó közepén van. A kilépő-törülköző már nem is fér el a fürdőben, így az a szobában van. Az egész fürdő előre gyártott műanyag elemekből készül. A szoba végében van az ágy. Ami amúgy nagyon kényelmes. A szoba mérete és elrendezése miatt csak egy ember ülhet. A másik vagy áll, vagy az ágyon fekszik. Így leírva egy kicsit szörnyűnek tűnik, de nem az.

Szombaton az első program egy reggeliző hely keresése volt. Nem vacakoltunk sokat. A Victoria pályaudvaron ettünk egy félig önkiszolgáló helyen. A pultnál kell rendelni, az italokat kiadják rögtön, a kaját később kihozzák. Kipróbáltam a traditional english breakfast-et. Nem fogyókúrás. Kolbász, rántotta, bab, gomba, paradicsom. Zsófi valamivel light-osabbat evett. Reggeli után ismét a divat utcáiban mászkáltunk, és vásároltunk.

Utána a Parlamentbe mentünk. Ők is szabadságon vannak, így ide is be lehet menni. Ez már kevésbé díszes, de nagyon érdekes. Itt már profi idegenvezetőnk volt. Mindent elmagyarázott részletesen. Jártunk többek között a királynő öltöző szobájában, a Lordok házában és a parlamenti ülésteremben is. A királynő külön bejáraton megy be a Lordok házába és egy másikon jön ki. Erre azért van szükség, mert a ruhája miatt nagyon körülményes lenne megfordulnia. A parlamentben van egy karzat, ahova az angolok bemehetnek az ülések idején. Pár éve valaki megdobta Blairt ezért a karzat előtt most egy üvegfal van.

Van egy terem, ahol a királynő a külföldi államférfiakat fogadja. Charles de Gaulle nem volt hajlandó belépni ebbe a terembe, de „Szarkozi” már igen, sőt még tréfálkozott is. Ennek a teremnek a két legnagyobb falát 1-1 hatalmas festmény borítja. Az egyik a Waterloo-i, a másik a Trafalgar-i csatának állít emléket. Ami az egyiknek dicsőség a másiknak fájó vereség.

A Parlament kávézóját is kipróbáltuk. Késő délután visszatérünk a szállásra, aludtunk egy órácskát, majd mentünk vacsorázni. Rengetek kínai, indiai étterem van, de mi végül egy angol étteremben vacsoráztunk nagyon finomat.

Vasárnap reggel a szokott helyünkön reggeliztünk. Utána a Hyde Parkba mentünk sétálni. Hatalmas élet van ott. Rengetegen sportolnak valamit. Futás, kerékpározás, görkorcsolyázás, nordic walking, stb. Megnéztük a speakers cornert is. Épp egy vitát láttunk. Egy angol pasi vitázott hevesen egy másikkal, aki inkább csak hallgatta. A turisták csak nézték őket. Teljesen kulturált volt az egész. A nap hátralévő részében a British Múzeumot néztük meg. Nem egy nagy durranás, de nagyon sokan vannak.

A hazaút egy kicsit rohanós lett. 2 nappal az indulás előtt küldött egy levelet a Wizz Air, hogy új check-in rend van Lutonon és nem 2 órával, hanem 2,5 órával az indulás előtt kell a reptéren megjelenni. A mi buszunk 2 óra 20 perccel a járat indulás előtt ért ki elvileg a reptérre. Ezek után jött a londoni tömegközlekedés. A British Múzeumtól busszal szerettem volna visszamenni a szállodához. Belefutottunk egy olyan dugóba, hogy a sofőr kinyitotta az ajtókat, mert gyalog gyorsabb volt. Itt már kicsit késésben voltunk a saját tervünkhöz képest. A hétvégén a metrók nagy részét lezárják karbantartás miatt. Kb. 2 buszmegállóra voltunk a szállástól e helyett 3 metróval 3-3 megállót kellett mennünk mire elértünk a Victoria pályaudvarra. Elmentünk a bőröndért. Vettünk Zsónak 2 könyvet és megpróbáltunk elmenni az eggyel korábbi busszal. Estélytelen volt. Nekünk arra a buszra van fenntartott helyünk, amire foglaltuk. A mi buszunk kb. 10 perc késéssel indult el, de mivel nem állt meg sehol így a késést szinte teljesen sikerült behozni. 

A repülőtéren a mi bőröndünkkel volt egy kis gond. Visszatették az átvilágítóba, majd egy másikba végül kinyittatták. Az eldobható borotva, a körömcsipesz nem zavarta őket, csak a fogkefém. Ez ugyanis valami nagyon design-os darab, ami fém színű festékkel van bevonva. Na, ettől akadt ki a röntgen. Szerencsére tovább engedték. A tranzitban már semmi különös nem történt. Pontosan indultunk, pontosan érkeztünk. Ferihegyen végre gyalog mehettünk a géptől a terminálig. 

visszaút: 2009.09.13. W6 210 HA-LPW 6A

felszállás 19:55, leszállás 23:20

Repülés közben kijött a kapitány a fülkéből wc-zni. Már Ferihegyen derült ki, hogy egy szöszi lány volt a másodpilóta.

London drága. Nagyon drága. Néhány ízelítő Swarovski kristályokkal borított 1:18-as autómodell 1.500 font. Csocsó asztal 12.500 font. Mosdótál 61.000 font. A Rolls-Royce és a Bentley ott mindennapos autó.

Élményekkel teli nagyon jó hétvége volt

fényképek