odaút:
2011.09.03. W6 2271 HA-LPB 6F
felszállás 6:15 31L, leszállás 22-s pálya
Az eindhoveni leszállást követőn buszra szálltunk, bementünk a városba, megvettük a vonatjegyeket. Elég vicces volt, hogy a jegykiadó automata csak a Maestro kártyát fogadta el. Még szerencse, hogy anyunak volt ilyen. 1 óra 20 perc volt a vonatút. A vonatok tiszták, csendesek, nem zakatolnak, hanem finoman siklanak. A következő megállót bemondják.
Megérkezés után elkezdtük felfedezni a várost. Fantasztikus, lenyűgöző. A város egyszerre lüktető, vibráló ugyanakkor nyugodt, békés. A biciklisek félelmetesek. Száguldoznak fel s alá. Engem 1-2 alkalommal egy kicsit elütöttek, mondta, hogy sorry, kaptam egy mosolyt és ezzel el is volt intézve. Ebben a városban ők az urak. Ami nagyon tetszik, az a hajós élet. Itt nem utcák vannak, hanem hajózható csatornák. Mindenféle úszóeszközzel közlekednek. Lélekvesztő csónakokkal, vízibiciklivel, kis yachtokkal, nagy turistaszállító hajókkal. Elmentünk hajókázni. Nagyon jó volt.
Elmentünk a szállásra. Anyu fáradt volt. Ott hagytuk, hogy aludjon, mi visszamentünk a városba, ittunk kávét, ettünk finom sütit. Élveztük a jó időt és a város lüktetését. Visszamentünk anyuért és elmentünk vacsorázni. A vendéglátás nem az erősségük. A kiszolgálás lassú, nem mindig azt hozzák, amit kértél, viszont finom.
Ezután jött a kötelező amsterdami program. A piros lámpás negyed. Nem semmi. Egy templom mellett van egy kis szobor, ami emléket állít a világ összes szexmunkásának és rögtön utána kezdődik a negyed. Nagyon szűk utcácskák és a sok-sok ablak. Mindegyik mögött ott áll egy lány. Ha üzlet van, akkor behúzzák a függönyt. Láttunk öreg, vén trottyos pasikat is bent. A legérdekesebb a közönség. Pasik járnak csapatostul. Eddig még normális. Természetes, hogy a turisták párosával járnak, no de mit keresnek ott csapatostul a 18-20 éves lányok? Az egyik ablak előtt annyian álltak, hogy alig lehetett elférni. Nem történt más, mint egy lány alig ruhácskában táncolt.A lányok kifejezetten csinosak. Csupán két lány volt olyan akik nem voltak szépek, viszont akkora mellük volt, hogy azok darabonként nagyobbak voltak, mint a hátizsákom. Láttunk egy óvszer boltot is. Tele volt a kirakat vicces óvszerekkel. Nem tudom mit szólnának a hölgyek, ha álmuk pasija egy halálfejes végű óvszerrel közelítene.Nagyon nagy élmény volt. Köszönöm az én édes szerelmemnek, hogy végig mellettem volt.
Este mint egy krumplis-zsák estünk az ágyba. Másnap reggeli után megnéztük a Rijk Múzeumot. Rembrandt, Vermeer és társaik nagyon tudtak festeni. A legtöbb fotó fényképminőségű volt. Az egyik csendélet mellett szó nélkül elmentem. Láttam már egy párat, gondoltam. Zsófi hívott vissza. Kiderült, hogy a szokásos gyümölcsöstál kompozícióban volt néhány csótány, tücsök, szöcske, giliszta és pillangó is.A múzeum után villamosra szálltunk, visszamentünk Eindhovenbe, hazajöttünk. Nagyon nagyon jó volt. Beleszerettem Amszterdamba.
hazaút: 2011.09.04. W6 2273 HA-LBP 6F
felszállás 19:53 22-es pálya, leszállás 19:53 13R
fényképek
felszállás 6:15 31L, leszállás 22-s pálya
Az eindhoveni leszállást követőn buszra szálltunk, bementünk a városba, megvettük a vonatjegyeket. Elég vicces volt, hogy a jegykiadó automata csak a Maestro kártyát fogadta el. Még szerencse, hogy anyunak volt ilyen. 1 óra 20 perc volt a vonatút. A vonatok tiszták, csendesek, nem zakatolnak, hanem finoman siklanak. A következő megállót bemondják.
Megérkezés után elkezdtük felfedezni a várost. Fantasztikus, lenyűgöző. A város egyszerre lüktető, vibráló ugyanakkor nyugodt, békés. A biciklisek félelmetesek. Száguldoznak fel s alá. Engem 1-2 alkalommal egy kicsit elütöttek, mondta, hogy sorry, kaptam egy mosolyt és ezzel el is volt intézve. Ebben a városban ők az urak. Ami nagyon tetszik, az a hajós élet. Itt nem utcák vannak, hanem hajózható csatornák. Mindenféle úszóeszközzel közlekednek. Lélekvesztő csónakokkal, vízibiciklivel, kis yachtokkal, nagy turistaszállító hajókkal. Elmentünk hajókázni. Nagyon jó volt.
Elmentünk a szállásra. Anyu fáradt volt. Ott hagytuk, hogy aludjon, mi visszamentünk a városba, ittunk kávét, ettünk finom sütit. Élveztük a jó időt és a város lüktetését. Visszamentünk anyuért és elmentünk vacsorázni. A vendéglátás nem az erősségük. A kiszolgálás lassú, nem mindig azt hozzák, amit kértél, viszont finom.
Ezután jött a kötelező amsterdami program. A piros lámpás negyed. Nem semmi. Egy templom mellett van egy kis szobor, ami emléket állít a világ összes szexmunkásának és rögtön utána kezdődik a negyed. Nagyon szűk utcácskák és a sok-sok ablak. Mindegyik mögött ott áll egy lány. Ha üzlet van, akkor behúzzák a függönyt. Láttunk öreg, vén trottyos pasikat is bent. A legérdekesebb a közönség. Pasik járnak csapatostul. Eddig még normális. Természetes, hogy a turisták párosával járnak, no de mit keresnek ott csapatostul a 18-20 éves lányok? Az egyik ablak előtt annyian álltak, hogy alig lehetett elférni. Nem történt más, mint egy lány alig ruhácskában táncolt.A lányok kifejezetten csinosak. Csupán két lány volt olyan akik nem voltak szépek, viszont akkora mellük volt, hogy azok darabonként nagyobbak voltak, mint a hátizsákom. Láttunk egy óvszer boltot is. Tele volt a kirakat vicces óvszerekkel. Nem tudom mit szólnának a hölgyek, ha álmuk pasija egy halálfejes végű óvszerrel közelítene.Nagyon nagy élmény volt. Köszönöm az én édes szerelmemnek, hogy végig mellettem volt.
Este mint egy krumplis-zsák estünk az ágyba. Másnap reggeli után megnéztük a Rijk Múzeumot. Rembrandt, Vermeer és társaik nagyon tudtak festeni. A legtöbb fotó fényképminőségű volt. Az egyik csendélet mellett szó nélkül elmentem. Láttam már egy párat, gondoltam. Zsófi hívott vissza. Kiderült, hogy a szokásos gyümölcsöstál kompozícióban volt néhány csótány, tücsök, szöcske, giliszta és pillangó is.A múzeum után villamosra szálltunk, visszamentünk Eindhovenbe, hazajöttünk. Nagyon nagyon jó volt. Beleszerettem Amszterdamba.
hazaút: 2011.09.04. W6 2273 HA-LBP 6F
felszállás 19:53 22-es pálya, leszállás 19:53 13R
fényképek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése