Korfu sokadszor

odaút: 2023.09.04 W6 2245 HA-LVF 5A

felszállás: 17:57 31L, leszállás: 20:11 34-s pálya

Pontosan indulhattunk volna, de a kapitány elmondta, hogy a korfui időjárás nem megfelelő, ezért várunk egy kicsit. A menetrendhez képest bő 20 perccel később szálltunk fel, majd sima, eseménytelen repülés után szálltunk le Korfun, ahol esett az eső, hideg volt. Hatalmas sorok voltak mindenhol. A taxira is sokat kellett várni. A sofőr mesélte, hogy annyira esett, hogy egy órára le kellett zárni a repteret és az érkező gépeket elküldték más repterekre. Azokkal együtt érkeztünk. Elfoglaltuk a szállást és mentünk vacsorázni a kedvenc helyünkre.

A szálláson az ágy nagyon kényelmes volt szerencsére, mert sokat teszteltük.

Kedd

Délben keltünk, elmentünk reggelizni, utána vettünk pár dolgot, majd a szobában voltunk, mert az időjárás mást nem engedett. Vacsora után nem esett, ezért sétáltunk egy kicsit. Az üres strand:

 

Szerda

Mivel továbbra sem volt strandidő, elhatároztuk, hogy bemegyünk Korfu városba. Kigondolni egyszerűbb volt, mint megvalósítani. Az első buszra nem fértünk fel. A következő busz, ami ¾ órával később jött, meg sem állt, annyira tele volt. Visszasétáltunk egy megállót, hátha ott felférünk. Kár volt a sétáért. Simán felfértünk volna rá e nélkül is. Korfu városban rengetegen voltak. Gondolom, az időjárás miatt városnézés volt a program. Ekkor már nem esett, de még borús volt. A Listonon ettünk, ittunk. Imádjuk azt a helyet. Utána megkerestük a kedvenc kis bevásárló utcánkat. Szerencsére Korfun semmi sem változott az elmúlt években. Túlélték a Covidot, és most újra pezseg az élet.

Csütörtök

Az első olyan nap, amikor már lehetett napozni, fürdeni. A tengert az elmúlt néhány nap egy kicsit megviseltre. Lehűlt, tele volt tengeri fű maradvánnyal és egy kicsit zavaros is volt. Később már sokkal jobb volt.

Péntek

Ha nyár és tengerpart, akkor ott hajózásnak is lennie kell. Lett. Egy helyi utazási irodában fizettünk be egy Paxi-Antipaxi túrára. Ez két kicsi sziget Korfutól délre. Reggel busz vitt minket Lefkimmi kikötőjébe. Ott hajóra szálltunk. A hajóval végigmentünk Paxi szigetének nyugati oldalán. Útközben behajóztunk egy nagyon szép barlangba. Kristálytiszta kék víz. A sziget partvonala gyönyörű. Hol jól látszanak a különböző talajrétegek, hol hatalmas monolitikus a fal, hol oszlopszerű. A természet csodákat képes alkotni. Bevallom, nem szerettem a mobil telefonnal fényképezőket, de most már én is ilyen lettem. Itt jó lett volna egy rendes fényképező, de az lustaságból otthon maradt.

 

Antipaxinál kikötöttünk ¾ órára. Akinek volt bátorsága, az csobbanhatott. Mivel a víz kb 5 méter mély volt, én pedig nem vagyok egy nagy úszóbajnok, maradtunk a fedélzeten. Ezután Paxi „fővárosa” Gaios következett. 

Itt már száraz lábbal szálltunk ki. Kb 2 óra szabad program következett. Éhesek voltunk, így beültünk egy étterembe, utána a szűk, zeg-zugos utcácskákban sétáltunk. A szabad program végén ismét hajóra szálltunk, majd visszamentünk Leftkimmibe, onnan busszal haza.

Szombat

 

Napfelkelte Korfun
Albánia. Még sohasem jártunk Albániában, de mostanában van lehetőség 1 napra átugrani Korfuról. Ugyanabban a kis utazási irodában foglaltuk, mint az előző napi utat, így örültek is nekünk, mert 2 útra is „bepaliztak”. Mindkettő jó volt és menni akartunk.

 

Busszal mentünk a Korfu városi kikötőbe. Ott megkaptuk a beszállókártyát a hajóra, ami nem volt más, mint egy plasztik kártya, rajta a hajó neve és fényképe. Útlevelet kellett vinni, és vízum is kell Albániába. Átestünk a görög útlevélvizsgálaton, felszálltunk a hajóra. Ott kellett kifizetni a vízumdíjat, megkaptuk a visszaútra szóló hajójegyet és egy kis cetlit arról, mikor indul vissza a hajónk. Az időpontot albán és görög időzóna szerint is megadták. Egy óra az eltérés.

Valamivel több mint egy óra hajókázás után megérkeztünk Sarandába. A hajóról már láttam a határőrség épületét. Már előre készültem, hogy kapok vízumot, pecsétet a „szűz” útlevelembe, de semmit sem kaptam. Az egy napos úton lévők a plasztik beszállókártyájukkal a „művészbejáró”-n hagyhatták el a határállomást. Kb 6 óránk volt Sarandára, ami egy tipikus üdülőtelepülés. Szállodák, boltok, éttermek, bárok. Kavicsos, de nagyon tiszta tengerparttal, kedves emberekkel. Az egyik étteremben reggeliztünk egy másodikat (az első 7 days volt, mert még semmi sem volt nyitva, olyan korán indultunk) Én gyros pittát ettem, Zsófi sajtburgert. Finom volt. Végigsétáltunk a parton. Nagyon tetszett. Tisztaság, rendezettség volt. Ha valaki Budapestről odavarázsolt volna, csak annyit mondtam volna, hogy valahol Európában vagyok egy tengerparti nyaralóhelyen. Csak az autók rendszáma segített volna.

Később beültünk egy bárba. A mellettünk lévő pulton volt 2 női kistáska (az egyik LV), 1 mobil telefon és 1 pénztárca. Gazdái meg sehol. Jó 15 perccel később jöttek meg. (biztos nem wc-n voltak) Még sétáltunk egy kicsit a part másik végéig. Megéheztünk. beültünk egy random étterembe és egy finomat ebédeltünk. A kb 6 óra egy kicsit sok volt, mert nem túl nagy város Saranda. Elmehettünk volna busszal is romokat (ásatást) nézni, de inkább a sétálást választottuk.

Hazafelé sem volt kíváncsi senki az útlevelünkre. A „művészbejáró”-n mentünk a kikötőbe. (művészbejáró=a komppal érkező/induló autók be/kijutását biztosító, csak résnyire nyitott kapu)

Hazafelé az út a fordított volt. Bő egy óra hajózás és onnan buszozás.

Vasárnap

Igazi, hamisítatlan strandolás. A víz Zsófinak már hideg volt, nekem nem. Reggeltől estig a parton voltunk.

Hétfő

Strandolás kb ½ 4-ig, utána felvettük a bőröndöket, beugrottuk kedvenc éttermünkbe egy könnyű ebédre, majd taxival ki a reptérre és onnan haza

visszaút: 2023.09.11 W6 2246 9H-WDN 35A

felszállás: 20:54 34-s pálya, leszállás: 21:21 13R