Csütörtök - az utazás
4 órakor eljöttem a munkahelyemről,
elmentem Zsófiért. Kimentünk a fapados parkolóba, onnan a reptérre. 6-ra
kényelmesen kiértünk. A reptéri tranzitban vacsoráztunk. Azt tudtuk, hogy a
gépünk napközben már összeszedett 30 perc késést, amit nem is sikerült
behoznia.
odaút:
2010.06.03. W6 247 HA-LPS 6A
felszállás 20:55, leszállás 22:10
Pont egy órával a menetrend szerinti
indulási idő (19.55) után szálltunk fel. Valamit sikerült behozni a késésből.
Sima leszállás volt a 16L pályára. Siettünk a vonathoz. 22.33-kor értünk oda. A
vonat 22.36-kor indult. Nagyon sokan álltak a jegykiadó automatikánál. Lekéstük
volna a vonatot, ha a jófej kalauz nem szól, hogy szálljunk fel, mert nála is
lehet jegyet venni. A vonat fantasztikus volt. Az ülések kényelme vetekedett a
repülőgépek ülésének kényelmével. A vonat teljesen csendes és tiszta. Fél óra a
menetideje.
A Termini vasútállomásról gyalog
mentünk a szállásra. Elég érdekes környék. Valószínűleg a Keleti vagy a Nyugati
pályaudvar környéke sincs rajta Budapest legvonzóbb látnivalóinak 10-es
listáján. Láttunk néhány gyanús alakot, hajléktalant, de senki sem szólt
hozzánk. A szállodában az adminisztráció gyors volt. A szoba teljesen
megfelelt. Tiszta, normál méretű. Gyorsan lefeküdtünk aludni.
Péntek - irány a város
Amikor péntek este végig gondoltuk,
hogy mi mindent láttunk, akkor magunk is meglepődtünk. Külső szemlélő azt
hinné, hogy csak végigrohantuk a várost, hogy "kipipálhassuk, ezt is
láttuk". Nem így volt.
A szállodában a reggeli bőséges volt.
Visszamentünk a Termini-re és vettünk 3 napos Róma Pass-t. Nagy találmány volt.
Első utunk a Colosseumhoz vezetett. Metróval mentünk. Kissé lepukkantak a
metróállomások és a legtöbb szerelvényt kívülről telegrafitizték. Azon
tanakodtunk Zsóval, hogy amikor kijövünk a metróból, akkor rögtön látni fogjuk
a Colosseumot vagy meg kell majd keresni. Amint kiértünk ez már nem volt
kérdés. Betöltötte az egész látómezőnket. Két sor volt a jegypénztárhoz. Az
egyik a sima. Ennek hossza változott 100 és 200 méter között. Volt egy másik
sor is a Róma Pass-osoknak. Egy ember állt előttünk kb. 5 másodpercet. Nekünk
is ennyit kellett várni. A Colosseum tényleg csodálatos. Alaposan körbejártuk.
Sajnos azt a helyet nem találtam meg, ahol annak idején Bruce Lee és Chuck
Norris küzdött, de ennek ellenére nagyon jó volt.
Innen a Forum Romanumba mentünk. A
Roma Pass-al itt is azonnal bejutottunk. Végigsétáltunk az egész területen.
Csodálatos, hogy ennyi év után is még mi minden megmarad a régi épületekből.
Következett a Piazza Venezia és a Monumento Nazionale. Az emlékmű teraszán
ebédeltünk. Zsó szendvicset evett és prosutto e melone-t. Isteni finom volt.
A
Pantheon következett. Azt tudom, hogy a kupolák önhordó szerkezetek. Amint
beépítik az utolsó követ, kész a szerkezet. A Pantheon tetején egy 9 méteres
lyuk van. Az ott beeső eső vagy hó azonban - látszólag - nem tett nagy kárt a
belső falakban, freskókban. A Trevi kút következett. Mi is bedobtuk a magunk
apróját. Már indultunk el, amikor nagy kiabálásra, tapsra lettünk figyelmesek.
Egy lány mászott be a kút vizébe és ment egyre beljebb. Semmi sem volt a
kezébe. Lehajolt és kivett valamit a vízből. A fényképezőjét. Lehet, hogy azt
dobta be az érme helyett? :))
Elmentünk a spanyol lépcsőhöz, majd
átsétáltunk a Tevere másik partjára. Egy kis parkban pihentünk és fagyiztunk.
Az Angyalvár következett. Itt is ingyenes volt a belépésünk. Felmentünk a
tetejére és onnan néztünk szét.
Egy fontos kérdés volt az öltözetünk.
Azt tudtuk, hogy akármiben nem lehet bemenni a Szent Péter Bazilikába. Az
Angyalvár után elmentünk a bazilikához. Láttam, hogy bermuda nadrágos emberek
mennek be. Tanakodtunk, majd megpróbáltuk. A securityn simán átjutottunk. Már
kezdtem nagyon örülni. Odaértünk az öltözködési securityshez, aki nem engedett
be. Azt ugyanis nem vettük észre, hogy Zsó-n ujjatlan póló van. Ez pedig kizáró
ok. Kérdeztem, hogy én bemehetnék-e? Ingatta a fejét, mert a térdem kilátszott.
Leültünk egy padra. Nagyon fáradtak voltunk. Az útikönyv alapján választottunk
egy éttermet. Ott vacsoráztunk. Jó döntés volt. Nagyon fáradtan kerültünk
ágyba.
Szombat - Vatikán
Reggeli után elindultunk a Vatikánba.
Még itthonról lefoglaltam a belépőnket a neten. A 28 EUR-s árra, így még jött 8
EUR plusz költség, de nagyon megérte. A múzeumhoz 4-500 méteres sor állt. A sor
kb. fele a tűző napon, az árnyék legkisebb esélye nélkül. Tudtam, hogy nekünk
nem kell beállni a sorba. Ennek azért is nagyon örültem, mert itt már
hosszúnadrág volt rajtam, a nap pedig száz ágra sütött. Szépen elsétáltunk a
sor mellett. Volt egy másik sor is, ott a csoportok mentek be és volt egy
harmadik sor is a netes vásárlóknak. Pontosabban nem volt sor. Bementünk.
Kicsit féltem, mert 11-re szólt a jegyünk, de még 10 óra sem volt. Túlestünk a
securityn, beálltunk egy olyan sorba, ahol 1 ember állt előttünk és megkaptuk
az ingyenjegyünket. Nagyon megérte az a 8 EUR pluszköltség, mert ha órákig
kellett volna sorba állni, akkor nagyon nyűgösek lettünk volna.
Hihetetlen mennyiségű műkincs van ott.
Az ember azt se tudja mit nézzen, annyi minden van. Az egyik sarokba árválkodik
az egyik kedvenc szobrom, a Laokon szoborcsoport. De számtalan másik híres
alkotást láttunk. Érdekes módon lehet fényképezni a múzeumba. Néhány helyen tilos
vakut használni. Van egy terem, ahol hatalmas méretű faliszőnyegek vannak.
Olyan nagyok, hogy egyiket sem tudnám leteríteni otthon. A szőnyegeken lévő
alkotások fotó minőségűek. Szinte a legutolsó terem a Sixtus-kápolna. Ez az
egyetlen hely, ahol nem lehet fényképezni. Szívem szerint ott fotóztam volna a
legtöbbet. Döbbenetes. Percekig csak ültünk és néztünk. Michelangelo zseniális
műve. De dicséret illeti a kőműveseket is. Az épület több, mint 500 éves és még
nem ázott be, nem esett le a vakolat. (emlékeztetőül: a gödöllői lakás
mennyezetének vakolata fél évvel az építés után leesett). Innen a Szent Péter
Bazilikába mentünk. Hatalmas sor fogadott minket. A bazilika előtti félkörívben
elhelyezkedő oszlopsor mentén állt a sor. Kivártuk, bejutottunk. Első utunk a
pápák sírkamrájába vezetett. II. János Pál pápa sírjánál többen imádkoztak. Van
egy webkamera, amin bármikor nézhető a sír. Kicsit bizonytalan a működése, de
lehet, hogy egy percre felkerültünk a netre. A sírkamrából fel lehet látni
néhány a mennyezeten lévő rácsos ablakon át a bazilika kupolájába.
A bazilika döbbenetes méretű, kb.
60.000 ember fér el benne. Ennek ellenére "csak" a világ második
legnagyobb keresztény temloma. A legnagyobb az Elefántcsontparti Yamoussoukro
Mária-templom. Megpróbáltunk mindent megnézni. Természetesen felmentünk a
kupola csúcsára. Még az út előtt olvastam, hogy Rómában figyeljen az ember,
mert előszeretettel lopják meg, csapják be. Minket sehol sem csaptak be, csak a
Vatikánban. Kifizettem a 2*7 EUR-s belépőt, de csak 1 jegyet kaptam. Utólag már
sejtem, hogy az ellenőr miért nézett a pénztárosra, amikor ellenőrizte a
vonalkódot. Egészségükre.
Lifttel mentünk fel, majd követezett
320 lépcső felfelé. Az első megálló a kupola belsejében volt. Onnan néztünk le
az alattunk lévő hangyaméretű emberekre. Szinte karnyújtásnyira voltak a kupola
képei. A mászás izgalmasabb része csak ez után következett. Olyan szűk
folyosókon kellett menni, hogy a vállam hozzáért mindkét falhoz, majd a fal
elkezdett dőlni befelé az ív mentén. Néha a fejünkre is kellett vigyázni, hogy
ne üssük be. A legutolsó csigalépcső szélessége egy lábfejnyi volt. Felértünk.
Csodálatos látvány fogadott minket. Róma lenyűgözően szép fentről is. Lejöttünk
a liftig. Zsó lifttel ment le én futva. Nagyon széles csigalépcső vezet le.
Megtaláltam azt az ívet, ahol egy lépés egy lépcső elven tudtam nagyon gyorsan
menni. Előttem hasonló módon ment egy csapat. :)))
A meleg és a Vatikán-style ruha miatt
nagyon melegünk volt, így visszamentünk a hotelbe letusolni és átöltözni. A
szokásos helyünkön vacsoráztunk.
Vasárnap - Dolce vita
Reggeli után kijelentkeztünk a
hotelból, ott hagytuk a bőröndöt és nekiindultunk. Első utunk a Piazza Navonára
vezetett. Itt beültünk egy kávéházba. Ittunk kávét, ettünk fagyit. Élveztük az
életet. Elsétáltunk a Piazza del Popolóra. Bejutottunk a Santa Maria del
Popoloba. Utána a Villa Borghese parkjában pihentünk. Leültünk egy padra. Zsó
az ölembe feküdt és valahol a közelben élő zene szólt. Van egy ici-pici tó,
ahol lehet csónakázni. Ha üres lenne, akkor a teljes hosszában 1 perc alatt
átevezném. 20 percet csónakáztunk. Ott ez a kölcsönzési egységidő. A tóban, van
egy nagyon pici szigetecske, amin van egy épület. Két szökőkút a látványosság
és a sütkérező teknősök. Sétáltunk egy kicsit, majd béreltünk egy elektromos
kisautót, amivel egy órát bohóckodtunk. Visszamentünk a hotelbe, felvettük a
bőröndöt és a 18.22-es vonattal kimentünk a reptérre.
A Fiumcino nem egy kicsi reptér. Négy
terminálja van. 1-es, 2-es, 3-s, 5-s. A hiányzóról nem tudok semmit. Gyorsan
túlestünk a formalitásokon. A D1 kapunál vártuk a beszállítást. Megjelent a
check in fiú, majd bemondta, hogy irány a D9 kapu. A reptér másik fele. Kis
késéssel kezdődött a beszállítás.
Eddig én csak kis reptereken jártam.
Elsősorban fapados - azaz másodlagos - és charter reptereken. Onnantól kezdve,
hogy gurulni kezdett a gép, legalább 10-12 gép szállt fel előttünk, miközben mi
lassan araszoltunk a felszállási pontra. Mögöttünk is várakozott 6-8 gép.
Tiszta dugó-feeling. 22.55-kor szálltunk fel a 25-s pályáról és 0.03-kor le
Ferihegyen a 16L pályára. Pont 1 órára értünk a Gödöllő táblához. Nagyon
fáradtak voltunk.
hazaút: 2010.06.06. W6 248 HA-LPE
6A
felszállás 22:55, leszállás 0:03
Mindenféle
A Róma Pass nagy találmány 25 EUR/db.
Ezért két szabadon választott múzeumba ingyenes a belépés és 3 napig ingyen
lehet tömeg közlekedni. Mi a Colosseum, Forum Romanum, Angyalvár hármasban
voltunk ingyen. Igaz egy jeggyel lehet menni a Colosseumba és a Forum
Romanumba. A belépők 20-22 EUR-ba kerültek volna. A 3 napos bkv jegy 11 EUR. 1
bkv jegy 1 EUR és 75 percig érvényes. Szóval spóroltunk pénzt is és időt is.
Arról nem beszélve, hogy a csomagban még van egy térkép is.
A metróról már írtam. Mentünk
villamossal is. Olyan öregek a szerelvények, hogy ha nők lennének, akkor kezét
csókolom anyókával köszönnék neki. A buszközlekedés kifogástalan. Igaz sehol
sem lehet térképet találni a buszok útvonaláról, de azért el lehet igazodni. A
Terminin nagyon sok busznak van a végállomása, a Róma Pass-hoz kapott térképen
minden nevezetességhez odaírják, hogy melyik busszal lehet odamenni. De
legtöbbször sétáltunk. Egyszer felszállt a villamosra 3 ellenőr-gyanús személy.
Azonnal mindenki lyukasztani kezdett.
Turista csapatok hordája mászkál a
városban. Évekkel ezelőtt az idegenvezetők ernyővel vagy valami hasonló könnyen
felemelhető izével mászkáltak. Meg-meg álltak és jó hangosan magyaráztak.
Változnak az idők. Mostanában mindenki "meghízott" MP3 lejátszóval a
nyakában mászkál és fülhallgatóval hallgatják amit az idegenvezető a
mikrofonjába mond, Így nincs hangzavar. A csoportok tagjait kicsi matricákkal
jelölik meg. Örülök, hogy mi magunk fedezzük fel a világot és nem diktált
tempóban és útvonalon kellett megnézni Rómát.
Ami nem tetszett az a kosz. Róma nem
tiszta város. A Borghese parkban is minden felé szemetelnek, a reptéren sem
dobják ki a szemetet, pedig csak 2 lépés lenne.
Van két eset, amit egy életen át
hallgathatok Zsófitól (ott felejtettem a Keletiben és a West Endben). Na most
lesz egy amit Zsófi hallgathat tőlem. A ragyogó napsütésben leégett a nyakam.
Ott hordtam a fényképező gépet. Zsófi megfogta és meghúzta (ellenkező esetben
elesett volna a buszon/villamoson). Nagyon fájt. Ezt most hallgathatja egy
darabig.