Tulipános 185 méter

odaút: 2013.02.02. W6 2271 HA-LPK 3F 
felszállás 6:21 13R, leszállás 8:10 22-s pálya 

Eseménytelen, békés út volt szinte végig egybefüggő felhőtakaró felett. Nem csak ketten repültünk. Jött velünk a két kolléganőm (anya és lánya). Megérkezés után megismerkedtünk a kolléganőim lányával/nővérével. Ők maradtak Eindhovenben, mi városi buszra, majd vonatra szálltunk és mentünk Rotterdamba. Bő egy óra volt az út. 

Eindhovenben borult, szürkés, esős idő volt, de szerencsére Rotterdamban már sütött a nap. Megvettük a 2 napos jegyet és megkezdtük a város felfedezését.

Elsőnek az Euromast toronyba mentünk. Lifttel felmentünk 96 méter magasra. Egy teljesen nyitott körteraszon megnéztük a várost. A párizsi Eiffel toronyban a kilátó szinteket berácsozták az öngyilkos ugrások ellen. Itt semmi. A torony külső részén felmentünk még néhány méter magasra, ahonnan újra körbenézhettünk. És itt jött a nagy meglepetés. Beszálltunk egy kör alakú liftbe, ami a torony külső oldalán emelkedett 185 méter magasra és közben körbeforgott. Nagyon jó volt a kilátás.

Visszamentünk a városba, sétáltunk a nyüzsgő utcákon. Letettük a csomagot a szállodában, majd visszamentünk a belvárosba. Megnéztük a piacot és viszonylag korán, de helyiek életritmusához igazodva vacsoráztunk. A 2 fős vacsora (leves, főétel, üdítő) alig került többe, mint egy stockholmi spagetti. 

Este 8-kor már ágyba bújtunk. Nagyon fáradtak voltunk, mert én 7-ig aludtam Zsófi 8-ig.

Másnap a reggeli után átmentünk a híres Erasmus hídon, majd megnéztük a tengerészeti múzeumot. Visszavonatoztunk Eindhovenbe. Rotterdamban szerettünk volna venni pár ruhát Zsófinak, de nem sikerült. Szerencsére Eindhovenben sikerrel jártunk és így vehettem elő a hátizsákból a tartalék hátizsákot. :))

Nagyon élveztük a rotterdami tömegközlekedést. Minden villamoson ott a kalauz és mindig megköszönte, amikor lecsippantottam a kártyát. A vonat is nagyon jó volt. Amit még mindig nem tudok megszokni, az a függöny nélküliség. Este az egyik kivilágított lakásban láttam egy pucér pasit. Brrrrr. 

hazaút: 2013.02.03. W6 2404 HA-LWL 3F 

felszállás 17:45 22-s pálya, leszállás 19:20 31R 

Sima eseménytelen út volt és az utolsó 25-30 percben tiszta, felhőtlen időben. Csodaszép volt Budapest felülről.

fényképek 

Kötbullar túra

odaút: 2013.01.25. W6 2403 HA-LPK 4A 

felszállás 11:08 31L, leszállás 12:59 26-s pálya 

Eseménytelen, békés út volt egészen addig amíg a pilóta el nem kezdett beszélni. Elmondta, hogy Nyköpingben -17 C van. A leszállás előtt már "csak" -15 C-t mondott. Tiszta nyár. :)) 

Megérkezés után felszálltunk a transzferbuszra és kb 1,5 órás buszozás után megérkeztünk Stockholmba. Megvettük gyorsan a metrójegyet és elmentünk a Vasa múzeumba. Ez egy nagyon híres hadihajó, ami 1628-ban épült. Első útján kb 1500 métert megtéve az erős oldalszél, a nyitva lévő ágyúnyílások és az elégtelen ballasztsúly miatt felborult. 1959 és 1961 között kiemelték. Építettek neki egy múzeumot amiben a szépen felújított hajót bemutatják

A múzeum után leraktuk a cuccainkat a szállodában és mentünk vacsorázni. Svédország elképesztően drága. A kávéházakban 59 SEK a legolcsóbb kávé (szorozni 35-tel). Egy egyszerű tál carbonara spagetti 163 SEK. Van az az ár, ami felett - bár megtehetnénk - nem esik jól az étel. Inkább elmentünk a Max-ba. Ott 170 SEK-ért mindketten jól laktunk. Ez egy svéd meki, de sokkal finomabb. Annak ellenére, hogy nem mentünk étterembe, nem maradt el a svédek nemzeti étele a húsgolyó (kötbullar), mert azt reggeliztem. :)) 

Szombaton reggeli után sétáltunk egy kicsit majd megnéztük a Királyi Palotánál az őrségváltást. Elég vicces, amikor különböző vezényszavakat ordibálnak egymás arcába fél méterről. Annyira érdekes nyelv a svéd, hogy mindenki, aki nem svéd jót nevetett az egészen.Volt egy alacsony, vékony, szőke lányaka, aki úgy üvöltött, mint egy fába szorult féreg. Vicces volt. Utána megnéztük a Palota kiállításait. 

Délután egy kicsit szunyáltunk, majd este ismét a Maxban ettünk. Vasárnap a reggeli után indultunk a transzferbuszhoz. Rövid, érdekes, de jó hétvége volt. Az időjárásra sem lehet különösebb panaszunk. Ing, pulóver, nadrág, nagykabát sapka nekem, Zsófinak trikó, póló, pulóver, nagykabát, sapka, sál, kesztyű, harisnya, nadrág. :)) 

hazaút: 2013.01.27. W6 2404 HA-LWL 4A 

felszállás 14:14 26-s, leszállás 16:02 31R

fényképek 

Repülés hazazáskor

Egészen pontosan november 25-én délután netezgettem. Találtam egy remek repülési lehetőséget, meglehetősen barátságos áron. Délelőtt ki Stockholm-Skavstára, este haza.  

odaút: 2012.12.09. W6 2403 HA-LPE 3F  

felszállás 11:09 31L, leszállás 12:56 26-s pálya 

Egy aranyos idős néni ült mellettem. 47 éve ment ki Svédországba, ott ment férjhez. Tiszteltem benne, hogy nem játssza meg magát, tökéletesen beszélt magyarul. Rokonokat jött meglátogatni. A feladott csomagjában töpörtyű és kolbász volt. A duty freeben vett 4 üveg pálinkát. Nagyon jó fej volt. 

Az út egy részében nem voltak felhők, utána azonban egybefüggő felhőpaplan felett repültünk. A tenger felett ismét felhőtlen volt az út. A svéd partoknál már újra megjelentek a felhők. Csodás táj felett siklottunk a leszálláshoz. A reptéren - a kifutópályát leszámítva - mindent hó borított. Szokásom, hogy lefényképezem a repülőgépet. Egy kedves utassal volt egy kis beszélgetésem: 

Ő: Első repülés? 

Én: Nem, az 58. és ez csak a Wizz Air 

Ő: Jaj, ne haragudjon, de olyan lelkesnek tűnik. 

Én: Az is vagyok. Most is csak kedvtelésből jöttem. 

Ő: Meddig marad? 

Én: Este megyek vissza Ryanairrel 

Ő: Tényleg élvezi. 

A helyi busszal mentem Nyköpingbe. Kedves, aranyos városka. Láttam sok szép házat, várat, ettem finom igazi svéd hamburgert. (nem ér nevetni). Mindent hó borított. Az utakat, a járdákat. Hókotrót, hómunkást, sószórót nem láttam. A hó ott természetes, minden gond nélkül együtt tudnak élni vele. Lehetne tanulni tőlük.

Visszamentem a reptérre. Itt ért a nap negatív meglepetése. Késik a gépünk. Közben a reptéren szakadt a hó. Elég sokat késett a gép. Zsófi üzente, hogy hamarosan leszáll, én meg azt láttam, hogy még takarítják a kifutót és az előteret. Utóbbit kis hólapáttal, a hordozható lépcsőt seprűvel. Végre leszállt a gép. Beszálltunk. Mondta a kapitány, hogy jelenleg zárva van a reptér a szakadó hó miatt, de reggelre otthon leszünk. Nem fogadta túl nagy lelkesedés a szavait. Talán azért is mert angolul mondta, és az utasok nagy része magyar volt. (persze ha a Ryanair azt akarja, hogy együnk, igyunk, vegyünk valamit, akkor tudnak magyarul). Szerencsére alábbhagyott a hóesés és elindultunk. Előbb még kaptunk egy jégtelenítést is. Pont a hajtóműnél ültem, így jó láttam, ahogy a hajtómű beszívja a havat.  

hazaút: 2012.12.09. FR 8742 EI-DLS 11F 

felszállás 22:42 26-s pálya, leszállás 0:28 31R 

Sima eseménytelen út volt.

fényképek 

Játék a repülőtéren

A történet szeptember 11-én kezdődött. Találtam egy érdekes repülési lehetőséget. 11.20-kor irány Eindhoven Ryanairrel, érkezés kb 2 órával később, majd indulás haza 17.40-kor Wizz Airrel. Mindezt persze szigorúan fillérekért. 

Egy nagy dilemmával indult az utazás. Ha elindulok 7.00-7.10 körül, akkor tömegközlekedéssel kiérek Ferihegyre 9 után pár perccel. Ha elindulok autóval reggel 7.00-kor, akkor fél óra alatt kiérek a reptérre. Igaz, így csaknem 4 órám van ott, de mennyivel jobb és élvezetesebb a reptéren ülni, mint a HÉV-en, buszon. 

Zsófi kivitt a reptérre. Sétáltam egy kicsit, majd bementem a tranzitba. Közben Zsófi beért és küldött egy sms-t miszerint a Ryanair gépei reggel 1-1,5 órás késéssel indultak. Hurrá! Mivel hosszú reptéri tartózkodásra készültem nálam volt Zsófi régi telefonja, amin van néhány jó játék. Jól éreztem magam. 11.20 helyett 12.40-re volt kiírva a gép indulása. Kisétáltam a hírhedt sörsátorba. Jobb ha nem is írok róla többet. Szégyen, gyalázat.

odaút: 2012.12.05. FR 6074 EI-DWC 2F 

felszállás 13:05 31L, leszállás 14:50 22-s pálya

Sima, eseménytelen út volt. A felhők fölött ragyogó napsütésben. Leszállás után besétáltam a terminálba, ettem egy szendvicset, ittam egy kávét és egy üdítőt, majd becsekkoltam. Anyu Zsoltja egy fajta csokit szeret. Ezt azonban sehol sem lehet kapni. Az íze olyan, hogy mindenki más kiköpi. Arra kaptam utasítást, hogy "raboljam ki" a duty free készletét. 20 doboz volt én elhoztam mind. 

hazaút: 2012.12.05. W6 2274 HA-LPE 3F

felszállás 18:00 22-s pálya, leszállás 19:45 31R 

Az esti repülésnek is meg van a maga szépsége. A felhőtakarón átsejlenek az alattuk lévő városok fényei. Tiszta időben a látvány nagyon szép. Megérkezéskor Zsófi várt a reptéren. Nagyon furcsa volt, hogy vár rám valaki. Legtöbbször együtt repülünk, ilyenkor nem vár senki ránk. Ha egyedül megyek, akkor általában nálam az autó. Jó kis nap volt.

fényképek 

Szülcsinapcsi-ajcsi-repcsi-uccsóvacsi...

... avagy 1 napos kirándulás Milánóban. 

odaút: 2012.11.02. W6 2333 HA-LPD 1A 

felszállás 6:10 31R, leszállás 7:34 35L

Most először vettünk Reserved Seat-et. Nagyon élvezetes volt, hogy odafelé miénk volt az 1.-2. sor. Tiszta business feeling! Imádok télen korán reggel repülni. Felszálláskor még minden sötét és hideg, és utána jön a napfény. Fantasztikusak a színek. Sima, eseménytelen repülés volt. Úgy döntöttünk, hogy a már korábban kipróbált shuttle busz helyett vonattal megyünk be Milánóba. 

Megvettük a jegyet. Valami derengett, hogy nem elég megvenni, hanem kezelni is kell. Lesétáltunk a peronra, beszálltunk a vonatba, de sehol sem találtunk készüléket. Elindultunk. Imádom az olasz vasutat (is). Tiszta vonatok, amik halkan suhannak. Nincs az itthon megszokott kattogás. Láttam, hogy jön a kalauz és mindenki más jegyén hátul van valami számsor, amit megnéz. Na akkor már sejtettem, hogy hibáztunk. Sőt rémlett is, mintha valaki már írta volna a fórumon, hogy ilyenkor jön a büntetés. Odaadtam Zsófinak a két jegyet, hogy nagy mosollyal ő adja át. Szerencsére a kalauz jó fej volt. Ráírt valamit és visszaadta.

Egész nap gyalog sétáltunk Milánóban. Először a Castello Sforzesco múzeumát néztük meg. Utána a kastély mögötti parkban sétáltunk, majd megpróbáltunk keresni egy éttermet, ahol levest is lehet kapni. Megnéztünk 6-8 éttermet, de levest sehol sem találtunk. Már letettünk a levesről, amikor végre találtunk egy éttermet, ahol volt leves. Zsófi megkérdezte, mekkora egy pizza. Mondták, hogy nem nagy. Becsaptak. Hajszálvékony tészta, én alig bírtam megenni, Zsófi max a felét tudta megenni.

Elmentünk a Santa Maria delle Grazie templomhoz. Átvettük azt a jegyet, amit augusztus 3-án rendelt meg a párom. Utána leültünk napozni. Szomjas voltam, elmentem üdítőt keresni. 20 perc múlva értem vissza még szomjasabban, majd az indulástól 30 méterre megláttam egy helyet, ahol lehet kapni üdítőt. Rossz irányba indultam el.

Leonardo da Vinci - Utolsó Vacsora 

15:15-re szólt a jegyünk. Egyszerre 20-25 embert engednek be és kb 3 hónappal előbb kell megvenni a jegyet. 3 lépcsős zsilipen lehet bejutni. Maga a terem, ahol a freskó van, meglehetősen kopár. 

Az egyik falon ott az Utolsó Vacsora, a másik falon Donato Montorfano Keresztrefeszítés című freskója. Kb 1/4 órát lehettünk a teremben. Zsófi egyik kedvenc színésze Tom Hanks. A da Vinci kód című filmjében kiderül a nagy titok a szent grálról. A megfejtés az Utolsó Vacsora. Ott mondják el, hogy Krisztus mellett nem az egyik apostol ül, hanem Mária Magdolna, aki terhes volt Jézustól. Na mi ilyen szemmel néztük meg a művet. Teljesen hihető. Krisztus jobbján nem egy férfi ül, hanem egy nő. 

Az utolsó pár percben megnéztük a másik freskót is. Na ott még inkább leesett az állunk. Krisztus keresztjét Mária Magdolna öleli. A két ábrázolást összehasonlítva a két személy egy és ugyanaz. Csak a ruha tér el. Ha mindazt hozzátesszük, hogy a Keresztrefeszítést 1495-ben fejezte be a festő, da Vinci 1497-ben fejezte be az Utolsó Vacsorát, akkor még érdekesebb a két személy azonossága. 

A Keresztrefeszítés című freskó előtt volt egy tábla a műről, illetve a képeken látható személyekről. A bal alsó sarokban "Saint Margit of Hungary". Nos Árpád-házi Szent Margit 1242-ben született. Akkor magyarázza már el nekem valaki, hogy miként kerül egy 1210 évvel korábbi eseményt bemutató képre? Ja, hogy a freskót megrendelőnek voltak Árpád-házi felmenői? :)))

Még egy kicsit sétáltunk Milánóban. Gyalog elmentünk a Dómig. Élveztük a napsütést. Kéz a kézben, összebújva, szóval csupa csöpögős, nyálas dolog. :)) 

Vonattal mentünk vissza a reptérre. Végre megkezdődött a beszállítás. A checkin agent előszöt hívta az elsőbbségi beszállásos (priority board) utasokat. Az előttem lévő két embert elzavarták. Az asszony kérdezte a férjét, hogy miért? "Mert nekünk nincs priorityink". Az meg mi, kérdezte az asszony, de a pasi nem tudta. Na ezek is jól megnézték milyen szolgáltatások vannak.

hazaút: 2012.11.02. W6 2336 HA-LPW 1A

felszállás 22:15 35L, leszállás 23:24 31R

Nagyon kellemes nap volt, remek időjárással és egy csodálatos feleséggel. Az utazás napján voltam 45 éves. :))

fényképek